A szegedi fűszerpaprika és a magyarság története évszázadokkal ezelőtt fonódott össze Európa szívében. A Dél-Alföld kiváló szerkezetű talaja, a rengeteg napsütés és a folyók vize garanciát jelentett arra, hogy a tengerentúlról származó növény itt eresszen mély gyökeret.
Miért lett a paprika a „magyar bors”?
Bár eredetileg dísz- és gyógynövényként tisztelték, a paprika karrierjét egy politikai döntés tette sorsszerűvé. Az 1806-os Berlini dekrétum megtiltotta a gyarmatáruk, így az indiai bors behozatalát is.
Elődeink a bors pótlására kezdték el fejleszteni a paprika „kikészítését”: a szikkasztást, a zúzást és a döngölést. A növekvő kereslet hívta életre az iparszerű feldolgozást, amely a szegedi dohánytermelés technológiájára építve alakult ki.
A szegedi paprika aranykora és a világhír
A fűszerpaprika írásos emlékei 1748-ig, az alsóvárosi ferences szerzetesek számadókönyvéig nyúlnak vissza. A házfalakon füzérekben száradó paprikabogyók látványa hozzátartozott a tájhoz. A minőség javítása érdekében elterjedt a hasítás, erezés és magmosás, a feldolgozást pedig a víz-, szél- és állati erővel hajtott paprikamalmok hengerszékei forradalmasították.
Olyan családnevek tették világhírűvé a magyar terméket, mint: Pálfy testvérek, Kotányi, Pick és Csonka család. Ahogy a mondás tartja: „Szegedet a paprika tette a világ térképére.”
Kutatás, szabályozás és nemesítés
A 20. század elejére a paprikatermesztés komoly iparággá vált. Megjelentek a színes csomagolások, a hamisítás ellen védő zárjegyek, és Szegeden megalakult a vegyvizsgáló állomás, amely lefektette a tudományos fűszerpaprika-kutatás alapjait.
A történelmi és gazdasági viharok (Trianon, világháborúk) hívták életre a két zárt termelőkörzetet Szeged és Kalocsa központtal. 1936-ban a centralizált értékesítés érdekében megalakult a Szegedi Szövetkezet, amely stabilizálta a növény gazdasági helyzetét.
A magyar paprika jelene
A rendszerváltás utáni liberalizáció modern, sokrétű feldolgozási struktúrát hozott. Ma a gazdák kizárólag hazai nemesítésű fajtákat használnak, megőrizve a hungarikum genetikai alapjait. A magyar termelők szakmaszeretete és a kutatók elhivatottsága a biztosíték arra, hogy a fűszerpaprika örök helyet kapjon a világ konyháiban.
A Szegedi Paprika ZRt. saját nemesítésű fűszerpaprika fajtái
Meteorit
Nemesítők: Huszka Tibor, Ocskó István
Alacsony bokrú, folytonnövő típus. Ízközei viszonylag rövidek. Termése nem csípős, csészelevele a termésalapra boruló. Bőre sima, fényes. Vírusbetegségekre nem érzékeny, baktériumos levélfoltossággal szemben nagyfokú toleranciával rendelkezik. Bőtermő, koncentráltan érik.
Napfény
Nemesítők: Dr. Erdei István, Huszka Tibor
Középzöld bokra folytonnövő, termése nem csípős, csüngő. Átlagosnál nagyobb, darabos bogyói hullámos felszínűek, enyhén barázdáltak. Magas bőrfestéktartalmát és nahy termőképességét extenzív viszonyok között is bizonyítja. Újhitűségre nem hajlamos és más vírusbetegségekkel szemben is toleráns.
